|
Kinyílik a „nagy zöld kapu” |
|
A Széchenyi utca arculatát a Jósa András Megyei Múzeum mellett a Kölcsey Ferenc Gimnázium is jelentősen befolyásolja. Valószínűleg mindenki elképzelte már a belvárosi iskola hétköznapjait, mikor elsétált a „nagy zöld kapu” előtt.
|
Minden kíváncsiságot kielégítve most ízelítőt adunk gimnáziumunk múltjából, jelenéből és jövőjéből.
Iskolánk lassan nyolc évtizedes múltra tekinthet vissza. Ezt az időszakot többszöri átalakulás és megújulás jellemezte, mind az épületet, mind az oktatási rendszert tekintve.
 A gimnázium elődje a Kálvineum Tanítóképző Intézet volt, amely az 1954/1955-ös tanévvel fokozatosan lánygimnáziummá alakult át, s ezekre az évekre tehető az iskola Széchényi út 6. sz. alatti épületbe költözése is.
1958. május 17-én és 18-án bensőséges keretek között ünnepelték tanárok, diákok és volt tanítványok az iskola fennállásának 30. évfordulóját. Innentől viseli iskolánk a reformkor haladó írójának és gondolkodójának, Kölcsey Ferencnek a nevét.
1963-tól iskolánk elnevezéséből lemaradt a „lány” szó, így már csak „sima” gimnázium lett. A tanulmányi eredmény az erős közepes szintet érte el, de gyakori volt a kiemelkedő teljesítmény is.
1964 után a tehetséges és nyelvek iránt érdeklődő tanulók orosz és német nyelvi tagozatos osztályokba jelentkezhettek.
 1967-ben az intézmény felvett egy Egészségügyi szakközépiskolai osztályt, tehát profilja gimnázium és szakközépiskola lett. Húsz évvel később az egészségügyi képzés kivált, az intézményünk újra befogadóvá vált: művészeti szakközépiskolai osztállyal bővült. Ekkor a tanítás két épületben, Széchényi úton és Szabolcs utcán, folyt, amely egy ideig megoldotta az elmúlt években és még a jelenben is oly sokszor felmerülő helyproblémákat.
Manapság „az előző bekezdéshez képest” sokat változott iskolánk élete. Több mint tizenöt év munkája után az 1987-es 3,72-es átlagot tavaly 4,62-re sikerült javítanunk. A múlt évben a 12. évfolyam nyelvvizsgaaránya 135%-os volt és 4,73-as érettségi átlagot is sikerült elérniük a ballagó tanulóinknak. Persze ezen szembetűnő eredményekhez hozzájárultak azok az apró reformok is, amelyek mára kialakították iskolánk arculatát.
Amit nemcsak a tanulás határoz meg! Sokfajta programunk van: sportrendezvények, színházi és zenei előadások az iskola diákéletének felpezsdítését szolgálják. Ezekhez hozzátartoznak a mindennapi edzések, az évente legalább kétszer megrendezésre kerülő budapesti színházlátogatás és a két Mandala-darab, amelyet a Kölcsey-bérleten kívül nézünk meg. Természetesen említésre méltóak a már hosszabb múlta visszatekintő szabadidős programok is. Ilyenek az énekkar, a diákújság (nálunk: Diáktükör) és az évkönyv szerkesztése. A legfiatalabb újításunk pedig az angol nyelvi színjátszó kör, amely annak ellenére, hogy a tavalyi évben indult, máris országos III. helyezéssel büszkélkedhet.
A felsorolásból azonban nem maradhatnak ki a tanulmányutak sem. Szervezünk utakat Angliába, miközben Brüsszelt és Párizst is megnézhetik az érdeklődők. Minden évben eljuthatnak tanulóink Németországba, ahol két testvériskolánk is van, májusban pedig mi fogadjuk vissza vendéglátóinkat. Ezek a kirándulások segítenek abban, hogy elmélyítsük tudásunkat és új barátokat is szerezhetünk.
Iskolánk bemutatása nem lenne teljes, ha Kalucza Lajos igazgató úr nem mondaná el véleményét, terveit:
- Az igazgatói hivatása alatt melyik elért eredményére a legbüszkébb?
K. L: Nagyon érdekes kérdés, mert az oktatás és az iskola mindig csapatmunka. Két tényező kell hozzá. Kellenek hozzá nagyon jó tanulók, akik akarnak tanulni és kell hozzá egy nagyon jó tantestület. Ezek nélkül az iskola nem működhetne. Természetesen nem mindegy, hogy az ő munkájukat hogyan irányítják. 1987-től egy egész jeggyel emelkedett az iskola átlaga, ez igaz a felvételi eredményeire, a beiskolázásra, a nyelvvizsgák számának alakulására. Nagy eredménynek tartom, hogy az iskola tudott nyitni a külföldi iskolák felé és több testvériskolai kapcsolatot kialakított (német, olasz, francia és svájci iskolák), ezekben közvetlenül részt vettem. Ezáltal saját értékeiket is megerősítik, de rájönnek arra is, hogy mi hiányzik még ahhoz, hogy egy fejlett Európához tartozhassunk. Ez nyelvtanárként nekem mindig is szívügyem volt.
Másrészről megtörtént az iskola rég várt rekonstrukciója is. Ez nekem abban az időben sok munkát jelentett. A régi épületek lebontásával, új szárnyak építésével 2000 óta megújult épületben tanulhatnak a diákok. Ez mintegy 250-260 milliós beruházás volt. Ezek nagyon izgalmas napok voltak, nem a tanulmányi munkával, nem az oktatással kellett a legtöbbet foglalkozni, hanem az építkezéssel. Egy megszépült iskola mindig szebb, mint egy olyan, amelyiknek rossz tornaterme és épületei vannak. Csapatmunka eredménye az is, hogy a Kölcsey a város, a megye legkiemelkedőbb iskolái közé kerülhetett. Ezt az is mutatja, hogy a csökkenő gyermeklétszám ellenére itt még mindig három-, négyszeres túljelentkezés van.
  
- Mik az iskola céljai a jövőre nézve?
K. L: Alapvetően azt tartjuk fontosnak, hogy ez a 4*4 osztályos rendszer stabilan fennmaradjon, jó színvonalon tudjon működni, megtartva az iskola erősségeit, amit a magas szintű nyelvoktatásban, az emelt szintű csoportoknak a tanulók igényeihez való maximális alkalmazkodásában látok. Ezen kívül a természettudományos képzést szeretnénk erősíteni, valamit hogy a vizsga szempontjából eredményesek legyenek a továbbtanulók. Megtartjuk az utazás és turizmus fakultációt, amelynek keretében évente körülbelül 20 tanuló (idegenvezetői felsőfokú OKJ-s) szakvizsgát is tesz. Jövő évtől tantervi kereten belül fogjuk oktatni a spanyolt. Meg szeretnénk tartani a jelenlegi színvonalat, ezért lehetséges, hogy 0. évfolyamot fogunk indítani. Országos célkitűzés is, hogy mindenki középfokú nyelvismerettel rendelkezzen és azt igazolni is tudja. Az iskola jó hírnevének fenntartása is fontos, hogy a Kölcsey továbbra is a város keresett gimnáziuma maradjon.
Véleményünk szerint ez csak egy apró részlet gimnáziumunk életéből. Sajnos, nem mindent tudunk leírni vagy bemutatni, de úgy érezzük, hogy erre nincs is szükség. Valószínűleg nagyon sokan részesei a Kölcsey Ferenc Gimnázium mindennapjainak mint tanárok, mint tanulók, mint családtagok és mint barátok.
A cikk szerzője: Szabolcsi Erika és |
| Szabolcsi Zsanett |
 | |
AJÁNLOM AZ OLDALT
